Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
Megjelent Bednarik Anasztázia új CD-je |
Nagy Bozsena és Dóczi Klára |
2011.10.11. 16:11 |
A művésznő Liszt Ferenc orgonaműveiből játszik a balatonboglári „Szent Kereszt Felmagasztalása” Plébániatemplom új orgonáján. Ez alkalomból tucatnyi kérdés jutott eszünkbe, melyeket aztán egy kötetlen beszélgetés alkalmával fel is tettünk neki. A válaszokat az alábbiakban osztjuk meg olvasóinkkal.
Az utóbbi években számos önálló CD-felvételed jelent meg. Idén is szükségét érezted egy új CD elkészítésének? A kisördög nem alszik (hanem kérdez): Liszt-művek kiadása éppen Liszt Ferenc születésének 200. jubileumi évében – amikor szinte megszámlálhatatlan koncerten, lemezen csakis Liszt-műveket lehet hallani – csupán a véletlen műve?
A balatonboglári CD valóban a véletlen műve. Ugyanis 2009-ben szerettem volna felvételt készíteni ezen a hangszeren, és úgy alakult, hogy a végén Liszt-műsor lett belőle. Eszembe se jutott, hogy Liszt-év lesz két év múlva… A másik nagyon prózai ok: nem volt rá pénz, hogy kiadjuk, két évig feküdt a fiókban. Idén akadt rá szponzor, nagyobbrészt konkrétan az orgonaépítő cég. Az tehát, hogy éppen a Liszt-évre lett belőle valami, tényleg a véletlen műve. Romantikus műsort gondoltam eredetileg is, más művek is felmerültek, aztán ez addig alakult, amíg Liszt lett belőle.
|
Interjú Tóka Ágostonnal |
|
2011.09.28. 12:39 |
A weimari 2. Nemzetközi Bach / Liszt Orgonaverseny 2011 szeptemberében kettős magyar sikert hozott: Kováts Péter orgonaművész második, Tóka Ágoston harmadik díjat nyert. (A zsűri első díjat nem adott ki.)
A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóját a felkészülésről, a versenyről, valamint Johann Sebastian Bach és Liszt Ferenc iránti zenei és személyes kötődéséről kérdeztük.
A weimari versenyt megelőzően már számos másikon is részt vettél. Különbözött-e ez valamiben a korábbiaktól?
Nem túlzok, ha azt mondom, hogy gyökeresen különbözött. A korábbi években összesen öt nemzetközi versenyen vettem részt. Ezeken átlagosan három forduló alatt 1-1,5 órányi műsort kellett játszani és fordulónként egy, azaz összesen három hangszerhez alkalmazkodni. A teljes verseny pedig minden esetben körülbelül egy hét alatt lezajlott. Ezzel szemben most két és fél órás műsort kellett megtanulni, ezt a három forduló során hat város nyolc gyökeresen különböző orgonáján előadni, ezért a három forduló összesen majdnem két hétig tartott. Külön nehézséget jelentett a gyönyörű hangú, de számos szempontból szokatlan történelmi orgonákhoz való alkalmazkodás is.
|
Beszélgetés Virágh András Gáborral, a Szent István-bazilika orgonaművészével |
Dóczi Klára, Selmeczi-Molnár Ágnes |
2010.08.15. 22:02 |
- Kedves Andris! Körülbelül egy éve, annak a hírnek a kapcsán készítettünk Veled interjút, hogy a Debreceni Egyetem „Tudományegyetemi Karok Kiváló Hallgatója" kitüntetése mellett vehetted át orgonaművész-tanári diplomádat. Idén áprilisban megnyerted a Zeneakadémia zeneszerző-versenyét, ebben az évben Fischer Annie előadói ösztöndíjban is részesültél, most pedig abból az alkalomból tesszük fel újabb kíváncsi kérdéseinket, hogy a budapesti Szent István Bazilika orgonaművésze lettél.
- A budapesti székesegyház történetében, úgy tudjuk, ilyen fiatalon orgonaművész még nem kapott kinevezést. Hírneves elődöd 47 éven át – ez év áprilisában bekövetkezett haláláig – Koloss István orgonaművész, zeneszerző, korábbi tanárod volt. A Te zeneszerzői és hangszeres előadói sikereid már eddig is tanúsították kivételes tehetségedet, de nem gondolod-e, hogy az angyalok a tenyerükön hordoznak, hogy ilyen magas pozíciót ennyire fiatalon sikerült elnyerned? Hogyan történt, hogy Téged ért ez a megtiszteltetés?
Koloss István Tanár úr 16 éves koromban tartotta életem első zeneszerzés óráját, amely alkalomtól kezdve szakmai és emberi kapcsolatunk folytonossá vált, és a zeneszerzés órákért „cserébe” egyre gyakrabban engem kért meg, hogy alkalmanként a vasárnap déli miséken helyettesítsem. Ennek ellenére – bármennyire is hihetetlenül hangzik – meg sem fordult a fejemben, hogy egyszer majd én fogok az Ő „székében” ülni. Tavaly nyáron Koloss Tanár úr magához hívott (fogalmam se volt, hogy miért), és különösebb „expozíció” nélkül közölte velem, hogy rövidesen visszavonul, és engem jelölne ki utódjának. Hirtelen szóhoz sem jutottam! Miután rövid idő elteltével sikeresen magamhoz tértem, azt is megtudtam, hogy rajtam kívül több embert is meghallgatott, és a hallottak alapján döntött így. Legfőbb szempontjai: a liturgikus orgonajáték (improvizálás, korálharmonizálás), kóruskíséret, lapról olvasás, és természetesen az irodalom-játék voltak. „Pista Bácsi”, saját elmondása szerint, a következő naptári évben vonult volna vissza, de a Jóisten másképp döntött…
|
Orgonautak: Párizs – Fassang László orgonakoncertje a Művészetek Palotájában |
Molnár Ágnes |
2009.10.28. 16:13 |
Amikor beléptünk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem nézőterére és megláttuk a felfüggesztett kivetítőket, sejtettük, hogy ma nem csak szimpla orgonakoncertben lesz részünk.
|
Ősbemutató után... |
Dóczi Klára |
2009.08.30. 22:45 |
Mit tegyen egy orgonaművész-tanár jelölt, ha sosem hallott élményben akarja részesíteni diplomakoncertje közönségét? Mi sem egyszerűbb ennél, ha „kéznél van” egy olyan zeneszerző (sőt véletlenül épp orgonista) barát, akit rá lehet venni: ugyan, írjon neki ez alkalomra egy jó kis versenyművet…
|
Húsvéti orgonaünnep Kecskés Mónikával |
Molnár Ágnes |
2009.04.23. 09:59 |
Az orgonamuzsika iránt rajongó hallgatóként sokszor látogatok orgonakoncerteket. A templomi orgonakoncertek jellemzője, hogy általában kisebb létszámú hallgatóközönség előtt zajlik, a szakrális térnek megvan a maga varázsa, amelybe az orgona, mint hangszer szervesen beleilleszkedik. A templomi orgonakoncertek jellemzője még, hogy a koncertet adó orgonista a legtöbb esetben "láthatatlan", nehezebb a kapcsolatteremtés közte és a közönség között, mint egy hangversenyteremben.
Annak idején várakozással tekintettem a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének orgonája felé, hiszen ez egy egészen másfajta helyszín, az itt zajló orgonakoncerteknek sokkal kevésbé van intimitása, mint a templomiaknak. Pont ezért nagyon kíváncsi voltam Kecskés Mónika Húsvéti orgonaünnep elnevezésű koncertjére, a művésznőt már számtalanszor volt alkalmam nagy sikerű, nagyon nehéz műsorú orgonakoncerten hallani, de mindeddig csak templomban.
|
Liturgikus orgonajáték- és improvizáció-mesterkurzus Debrecen (2008. november 13-14.) |
Selmeczi Vilmos |
2009.04.23. 09:54 |
2008. novemberében Kovács Róbert Ausztriában élő magyar orgonaművész liturgikus orgonajáték- és improvizációs mesterkurzust tartott Debrecenben, melyet a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának orgona tanszaka szervezett.
Az alább közölt írás 2008. novemberben már egyszer megjelent az Orgonabarátok oldalán, de onnan pár hét múlva lekerült, és írásunk megjelenése pillanatában sem található meg. Úgy gondoljuk viszont, hogy a szinte bárki számára elérhető mesterkurzus egy nagyon dícsérendő kezdeményezés, aminek reméljük, hogy lesznek követői is, illetve mivel a beszámolót maga Kovács Róbert is érdemesnek tartotta feltenni a weboldala Kritikák rovatába, az írás mindenképpen méltó arra, hogy az orgonabarátok számára elérhető, olvasható legyen.
|
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|