- Lisztet nem csak Szent Ferenchez, hanem a pesti ferencesekhez is különleges kapcsolat fűzte.

- A szerző édesapja - Liszt Ádám - a ferencesek pozsonyi rendházában volt novícius. Nem tett örökfogadalmat, de a továbbra is baráti szálak fűzték a rendhez. Ő ismertette meg fiát a pesti ferencesekkel, mások mellett egykori barátjával: a pesti rendházban élő Wagner Kapisztránnal is. Liszt már kamasz fejjel, 17 évesen szerzetbe akart lépni, s végül jóval később fr. Golessényi Pantaleó provinciális fogadta őt a pesti ferencesek confraterévé. Ez azt jelentette, hogy „a szerzetesek barátja, társa"-ként osztozhatott velük napi imáikban, a rend szigorú megkötöttségei nélkül. Pesti tartózkodásai alkalmával ájtatosságait itt végezte (emléktábla is jelöli a padot, ahol imádkozott), s baráti szálak fűzték a rendház tagjaihoz.

- Visszatérve az orgonaművekhez: Liszt csak tizenegynéhány művet írt kifejezetten orgonára, igaz, számos műve esetében választhatóként jelölte meg, hogy orgonán vagy zongorán játssza-e az előadó.

- A mintegy negyven orgonadarab Liszt életművének csak kis százaléka, s ebből valóban alig tíz az eredetileg is orgonára szánt kompozíció. Liszt az orgonával későn találkozott: a Vándorévek sorozat tanúsága szerint 1936-ban, amikor a hangszer egy genfi gyülekezet énekét kísérte. Liszt később egyre jobban megkedvelte a hangszert. Maradtak feljegyzések arról, hogyan improvizált, s hogy - valószínűleg Mendellssohn híres, lipcsei hangversenyétől indíttatva - Bach fúgát játszott betétszámként egy-egy koncertjén. Nemcsak a saját, hanem mások,  így Lassus és Mozart műveit is átírta orgonára. Az A-dúr legenda (Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál) 1866-os első kiadásában - amely a párizsi Heugel kiadónál jelent meg -regisztrálási utasításokat találunk. Ez arra utalhat, hogy a darabot orgonán is el tudta képzelni. Hallotta korának két híres orgonistáját, Camille Saint-Saënst és César Franckot játszani (a legenda kottájába írt utasítások is feltehetően Saint-Saëns hatására keletkeztek), s olyan  - technikailag is képzett - segítői akadtak az orgona sajátosságainak megismerésében, mint Alexander Winterberger, aki 1855-ben az Ad nos bemutatóját játszotta a merseburgi Dómban. Liszt tehát felfedezte az orgonát és nagy kedvvel kísérletezett rajta.

- A zongoraművekből készített orgonaátiratok alapján nem tűnhet úgy, az évtizedeken át a zongora és a zongorázó kéz korlátait leküzdeni igyekvő Liszt számára az igazi transzcendens fordulatot az orgona kínálta (volna)?

- Figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy az orgona a szimfonikus zenekar hangzásideálját csak késéssel követte: adottságai sokáig elmaradtak a kor stilisztikai kívánalmaitól, a változatos dinamikai felépítéstől, hangszínskálától. A hangszernek tehát először technikai szempontból be kellett érnie Liszt virtuozitását, széles spektrumú  dinamikai elképzeléseit. Másrészt Liszt stílusa később megváltozott, egyszerűsödött. Orgonára elgondolt öregkori művei sok szempontból megelőzték korukat, a Via crucis, vagy az Ossa arida zenei nyelvezetét a kortársak nem tudták értékelni, ami tulajdonképpen érthető, hiszen Liszt  egészen Messiaen-i eszközökhöz folyamodik.

- Orgonakoncertje egy 2011 Karácsonyáig tartó sorozat első alkalma, mely október 22., Liszt születésnapja körül háromnapos ünnepben csúcsosodik ki. Miben különbözik a ferences ciklus a Liszt-év alkalmából meghirdetett más nagyszabású egyházzenei és orgonakoncert-sorozattól?

- Sorozatunk nem kifejezetten koncertekből áll. Kerete egy igeliturgia, amelyet a ferences testvérek tartanak. Május 14-én - a szintén zenész és egyházzenész - fr. Kercza Csaba Asztrik mondja majd ezt az elmélkedést. Ennek kiemelkedő eseménye lesz a Liszt-triduum. a Katolikus Egyházban egy-egy nagyobb ünnepet szokás háromnapos „rákészüléssel" ünnepelni. A zenés Triduum idén a Pesti ferenceseknél Liszt születésének dátumát keretezi.

- A sorozat fellépőinek hosszú listájában zeneakadémiai hallgatókkal, és fiatal tehetségekkel is találkozhatunk. Hogyan állította össze a műsort?

- Mindenkit olyan feladatra igyekeztem felkérni, ami az erőssége. A legfiatalabb orgonaművészek csak Liszt darabokat, vagy „Hommage"-okat játszanak majd. Karosi Bálint és Virágh András Gábor erőssége a koncert-improvizáció, így áhítataikon Liszt témáira rögtönöznek majd. Morva Péter eredetileg zongoraművész, aki - Liszthez hasonlóan - később találkozott az orgonával. A sorozatban Liszt zongoraműveinek átiratait fogja előadni.  Baróti Istvánt pedig mint a magyar orgonisták egyik doyenjet és mint híres Liszt-előadót hívtam meg. Ám nagyon egyoldalú lenne a kínálat, ha a sorozatból kimaradnának Liszt kórusra és zenekarra szánt egyházi művei. Liturgikus keretek között szólal majd meg július 31-én - Liszt halálának az évfordulóján - a Missa Choralis a templom Liszt Kórusa és Deák László (orgona) közreműködésével.  Az októberi zenés Triduum első napján szintén szentmise keretében hangzik fel a Koronázási mise. A Triduum  következő két napján Liszt összes orgonaműve, majd motettái is elhangzanak majd, a templom énekegyüttesei mellett számos vendégkórus közreműködésével. Novemberben két különlegességet hallhatunk: 19-én Liszt Requiemje csendül fel az Unicum Férfikar előadásában, Déri András (orgona) közreműködésével, Kelemen József (Neu-Ulm) vezényletével. Minden éveben megemlékezünk a templom egykori orgonistájáról, Gergely Ferencről - ebben az évben az november 26-án sorra kerülő Gergely-emlékestet Liszt emlékének is szenteljük. Ez alkalommal a templom jelenlegi orgonistája, Deák László játszik majd. A részletes programot az érdeklődők a pestiferences.ofm.hu és a Liszt év weboldalán is megtalálhatják.