Hírek : Diósgyőr orgonái 2. - A Református templom Országh-orgonája 1904-ből - Hajdók Judit írása |
Diósgyőr orgonái 2. - A Református templom Országh-orgonája 1904-ből - Hajdók Judit írása
2010.02.09. 11:32
A diósgyőri Evangélikus templom 1902. november 2-i felszentelésén az orgona hangjának felcsendülése sürgetőleg hatott a Református Gyülekezet egyháztanácsára, hogy az ő szent templomukat is díszítse egy orgona, amelynek „szívhez szóló s áhítatot gerjesztő dallama emeli a gyülekezetben a buzgóságot, erősíti a hithűséget.” (Presb. jkv.)
1903 tavaszán a főgondnok buzdítani kezdte a presbitérium tagjait, hogy megtegyek pénzbeli ajánlásaikat a magasztos célra. Az orgonaépítés gondolata hamarosan olyan népszerűvé vált a hívők között, hogy – Dr. Derczeni Imre főgondnok 150 koronás és Marsalko Endre lelkész 100 koronás nemes adakozásának példáját követve – 1904 nyarára annyi pénz gyűlt össze, amennyi elegendőnek tűnt a templom nagyságához illő orgona megépíttetésére. Két orgonaépítő, a debreceni Kerékgyártó Sándor és a rákospalotai Országh Sándor ajánlatot is tett a gyülekezet előtt. A főgondnok a helybéli tanító kíséretében meglátogatott három, orgonálásban szakképzett zeneművészt, hogy az orgonaépítésről véleményt kérjenek. A szakértők Országh Sándor diszpozíciós (hangszín-) tervét helyeselték, s a 2400 koronás árajánlatát sem találták magasnak. Állás foglaltak a pedálos orgona mellett, sőt, javasolták a basszus-hangzás erősítését. Ennyi előkészítés után sor kerülhetett a szerződéskötésre. A presbitérium megbízta a rákospalotai Országh Sándor céget a hét változatú, négy mellékváltozatú pedálos csőrendszerű orgona elkészítésével, szeptember végi szállítási határidővel.
Az orgonaalapra befolyt pénzösszeg elégségesnek bizonyult a kiskar szükség szerinti átalakítására is, így az orgona felállításának közelgő ideje miatt szeptemberben 220 korona értékben megbízta az egyháztanács Szabó Aladár asztalosmestert a templomkar átalakítására: 6/4-es fenyő-deszkából a kar lepadolására, a játszóasztal helyigénye miatt az egyenes vonalú karnak 2 méter hosszú és 0,75 széles kiugratására és ennek 2 tölgyfaoszloppal történő alátámasztására, valamint a mellvédkorlát ízléses olajos befestésére.
Az orgonaátadás azonban késett. Októberben az egyháztagok aggodalmukat fejezték ki, hogy a nagy lelkesültséggel és áldozatkészséggel összerakosgatott pénzük nem válik-e az asztalos-és faipart válsággal fenyegető országos bérharc áldozatává. Levelet fogalmaznak meg az orgonakészítőnek, amelyben méltányolják az üzleti akadályokat, amelyekkel egy munkássztrájk a munkaadó vállalt kötelességének teljesítését hosszú időre megakadályozhatja, ám felszólítják az orgona 15 napon belüli leszállítására. Egyébként bíróság útján lesznek kénytelenek megvédeni jogos igényüket, és ez esetben az orgonát más cégnél rendelik meg, az előleg birtokába pedig bíróság közreműködésével jutnak.
Országh Sándor a válaszlevélben „két-három hét letelte utáni tüstént” történő szállítást ígér.
Az orgona üzembe helyezését követő évtizedekben bizonyára szükség szerint tisztították, javították a hangszert. Az I. világháborúban rekvirálhatták a 27 db homlokzati ón sípot, mivel ma utólagosan készített horgany sípok állnak az 5 síptükörben. Az orgona megrongálódott, szinte használhatatlan állapota miatt 1947-ben kerül sor nagyobb javításra. Palcsó Sándor kántortanító felsorolva az orgona hibáit az Angster-cégtől is kér árajánlatot: a regiszterváltozatok csak részben szólnak, a kiváltók nem működnek. A sípok a szélládák miatt kevés levegőt kapnak, a fujtató is lyukas, egérrágta, a hiányzó ablakok miatt a membránokat tartó keményfa részek elgörbültek, a fehér szarvasbőrből való membránok megszáradtak, és az enyvesvászonból való néhány kicserélt nem vált be. Mivel az egyháznak a II. világháborút követően nem volt pénze, a Reformáció alkalmából rendezett ünnepélyekre elkészülő 3.600 forint értékű orgonajavításra 1947-ben a Nőegylet köt szerződést Fittler Sándor budapesti céggel.
Az 1970-es évek elején generáljavítást végzett Cseh István az orgonán, és orgonamotort épített a templomfalba, amelyből vastag műanyag csöveken vezet a szél a manuál-szélláda alá helyezett ékmerítős kétráncú fúvóhoz.
Az orgona hangképe a regiszterfeliratok szerint:
Pedál
Subbass 16’
Manuál
Principal 8’
Bourdon 8’
Salicional 8’
Octava 4’
Födött Fuvola 4’ (a szélládán nyitott 4’-as sípsorral)
Mixtura 3 sz.
Pedalcopula
A homlokzatban a Principal 8’ és az Octav 4’ sípjai állnak. A fedett sípok dugói tipikus Ország-féle kettős gravírozásúak.
A manuál hangterjedelme: C-f3 (54 hang és billentyű). A billentyűzet alatti csoportkapcsolók a regisztrálást segítik: Piano, Mezzoforte, Forte, Fortissimo és Kiváltó gombok. A Z.Sz nevű gomb az orgona légellátásában közreműködő zárszelepet működtethette. A billentyűzetet Angster-féle pakni keretezi. Az ismétlő pedál hangterjedelme: C f0 (18 billentyű, 12 hang).
Az orgonaházat Országh Sándor az August Laukhuff orgonaépítő cég által a „Zeitschrift für Instrumentenbau” folyóirat 1892. május 11-i számában publikált „Mintalapok” alapján készítette (25. mintalap: „reneszánsz”).
A közelmúltban befejezett templomfelújítás során az oszlopokkal és oszlopfőkkel díszített, gazdag profilozású párkányzatos aranyozott historikus orgonaházat szakszerűen letakarták, így az orgona számottevő elkoszolódás nélkül továbbra is megfelelően ellátja a szolgálatot az istentiszteleteken. Az egymanuálos 7 regiszteres közel eredeti állapotú pneumatikus Országh-orgona komolyabb felújítása néhány év múlva várható.
Forrás: Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél - 2010. január, VII. évfolyam, 1. szám
|