| Hírek : Diósgyőr orgonái 1. - Az Evangélikus templom Angster-orgonája 1902-ből – Hajdók Judit írása |
Diósgyőr orgonái 1. - Az Evangélikus templom Angster-orgonája 1902-ből – Hajdók Judit írása
2010.01.20. 21:33
Diósgyőr 20. század eleji pezsgő gazdasági-társadalmi-szellemi életét bizonyítja többek között, hogy az 1900-as évek elején mindhárom vallási felekezet, a katolikus, református es evangélikus új orgonát épített a központban fekvő templomába.
Az Evangélikus Gyülekezet magját a 18. század második felében Mária Terézia telepítette Felvidékről Diósgyőrbe. Az első imaház után nagyobb méretű templom gondolata a 19. század második felében merült fel, a királyi Pénzügyminisztériumtól kapott vár előtti terület elnyerésekor. A templom építésére 1897-ben írt ki pályázatot a gyülekezet, és a megkezdett építkezés után 1901-ben már a berendezésre folyt a gyűjtés. A diósgyőri ágostai evangélikus hitközség nevében Nemes Károly lelkész es Konczwald Sámuel egyházi gondnok 1902. augusztus 9-en kötött szerződést a pécsi Angster József es Fia orgona- és harmóniumgyárral. Az orgona szállítási határidejét október 15-ben határozták meg, így a hangszer a november 2-i szentelésen ünnepélyesen felcsendülhetett. Az orgona ára 2000 korona volt, azonban az összeg kétötödének, vagyis 800 koronának a fizetésére egy év haladékot kapott a gyülekezet. A már három arany- és egy ezüstéremmel kitüntetett Angster-orgonagyárban a diósgyőri evangélikus templomba épített egymanuálos 6 regiszteres, 1357 kg súlyú orgona a 401-es sorszámot kapta.
A hangszer az írásbeli megállapodás szerint a következő terv szerint készült:
Manuál C – f’’’ 54 billentyű
1. Principal 8’ 12 síp fából, 42 ónból, ennek egy része a homlokzatban. érczes férfias hanggal
2. Fl. tibia 8’ 30 síp fából, 24 ónból, dugott változat, homályos fuvola hanggal
3. Salicional 8’ 5 síp fából, 42 ónból, gyengéd, vonós hanggal
4. Pr. Octav 4’ 2 síp horganyból, 52 ónból, ennek egy része a homlokzatban, érczes hanggal
5. Mixtur 2 ⅔’ 2 soros, 108 ónsípbol forteváltozat
Pedal C-h 24 billentyű
6. Subbass 16’ 12 síp fából, dugott változat, erős, tömör alaphanggal Pedál copula
 A szerződés a faragványokkal díszített orgonaház festését kettős olaj alapszínezés után fehér színben írta elő, a mélyedéseket halványkék árnyalattal kiemelve. Az orgonaházzal azonos színű szabadon álló játszóasztal billentyűzete celluloidborítással, a felső félhangok ébenfaborítással készültek. A regiszternevek a billentyűzet két oldalán elhelyezett 3-3 politúrozott diófa regiszterhúzókra illesztett porcelánlapocskákra kerültek. A nagy fasípok fenyőfából, a közepes méretűek vörös lucfenyőből készültek. A kettős ráncú, taposásra berendezett szivattyús francia fúvó a manuál- szélláda alatt áll. A 13 latos ónból készült I. világháborúban rekvirált 32 ón homlokzati sípot az Angster-orgonagyár 1927-ben (opus 1016/E munkája) horganyból pótolta, ekkor az orgonát bővítette is. Éspedig az eredeti egy oktávos, ám 24 billentyűs ismétlő pedál-hangterjedelmet kiépítette 24 hangzóra egy új pneumatikus szélláda segítségével, és a manuált is megbővítette pneumatikus csővezetéken keresztül két új regiszterrel (Gamba 8’ es a Flauta tibia 4’). Ez utóbbi regisztereket az 1980-evekben szüntethették meg. Azt követően egy újabb hangszín-csere történt, Koppány Zoltán orgonaépítő egy 2 ’-as sípsorra váltotta a Salicional-regisztert.
A 2009-ben védetté nyilvánított templom orgonájának értéke a szerkezet-típusában rejlik. A 20. század elején a technikai-ipari fejlődés hatására és a nagyorgonák ideálja miatt új rendszerű orgonák, a pneumatikus kúpládás orgonák hódítottak Európaszerte. A diósgyőri evangélikus templom orgonája azonban a korábbi századok orgonaépítészeti hagyománya szerint készült: mechanikus csúszkaládás kivitelben. Minden idők legjelentősebb magyar orgonaépítője, Angster József (1834-1918) maga írta 1896-ban kiadott Katalógusában: „A kúprendszernél a hang üresebb es metszőbb, míg a csuszkaláda-rendszerű orgonák hangja teltség es lágyság által tűnik ki.”
Forrás: Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél - 2009. december, VI. évfolyam, 12. szám
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
A szerződés a faragványokkal díszített orgonaház festését kettős olaj alapszínezés után fehér színben írta elő, a mélyedéseket halványkék árnyalattal kiemelve. Az orgonaházzal azonos színű szabadon álló játszóasztal billentyűzete celluloidborítással, a felső félhangok ébenfaborítással készültek. A regiszternevek a billentyűzet két oldalán elhelyezett 3-3 politúrozott diófa regiszterhúzókra illesztett porcelánlapocskákra kerültek. A nagy fasípok fenyőfából, a közepes méretűek vörös lucfenyőből készültek. A kettős ráncú, taposásra berendezett szivattyús francia fúvó a manuál- szélláda alatt áll. A 13 latos ónból készült I. világháborúban rekvirált 32 ón homlokzati sípot az Angster-orgonagyár 1927-ben (opus 1016/E munkája) horganyból pótolta, ekkor az orgonát bővítette is. Éspedig az eredeti egy oktávos, ám 24 billentyűs ismétlő pedál-hangterjedelmet kiépítette 24 hangzóra egy új pneumatikus szélláda segítségével, és a manuált is megbővítette pneumatikus csővezetéken keresztül két új regiszterrel (Gamba 8’ es a Flauta tibia 4’). Ez utóbbi regisztereket az 1980-evekben szüntethették meg. Azt követően egy újabb hangszín-csere történt, Koppány Zoltán orgonaépítő egy 2 ’-as sípsorra váltotta a Salicional-regisztert.