Szent Ferenc a 20. század számára Franco Zeffirelli filmje, a Napfivér, Holdnővér révén vált ismertté. Az évszázadok során szellemiségével tucatszám azonosultak kiváló zeneszerzők, muzsikusok is.
Az ünnepi koncert programjában elsőként Gregorián énekeket hallunk a szerzetesi közösség, majd szólista és kórus előadásában, valamint egy Mária-éneknek a csángó néphagyományban megőrzött változatát.

Kájoni János 17. századi erdélyi ferences korának humanista polihisztoraként értékes zeneműveket gyűjtött össze és jegyzett le. Két mű szólal meg az úgynevezett Kájoni-kódexből, mindkettő az olasz minorita rendtag, Lodovico da Viadana kompozíciója.

Liszt Ferenc a pesti ferenceseknél kérte felvételét a confraterek közé, 1858-ban föl is vették. Számos ferences témájú kompozíciót írt, többek között az A-dúr legendát, s itt még a Krisztus-oratórium három tétele, az Angelus, a Stabat Mater speciosa és az Et ecce stella csendül fel.

Olivier Messiaen, a 20. század „zeneszerző teológusa” zenés színpadi művét, wagneri léptékű operáját Szent Ferencről komponálta; Kodály Zoltán pedig a hívő közösség énekét gazdagította Ferenc Naphimnusza megzenésítésével.

A ferencesek kiemelkedő társadalmi-szociális szerepvállalása a Gyöngyösön működő Autista Segítő Központ. E hiánypótló, modellértékű intézménykomplexum nélkül több mint 100 család kerülne szinte megoldhatatlan helyzetbe. A koncert bevételét a szervezők az ellátás fejlesztésére és a rászorulók támogatására fordítják.

Hivatkozások: www.ferencesek.hu, www.autista.hu

A koncertre 2009. december 15-én 19 órai kezdettel kerül sor a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében, a műsort itt tekinthetik meg.

Forrás: mupa.hu