Hírek : Magyar orgonaépítő sikere Németországban – 25 év után a második magyar templomi orgona Németországban |
Magyar orgonaépítő sikere Németországban – 25 év után a második magyar templomi orgona Németországban
2009.11.17. 11:24
2009. március 1-én avatták fel a Váradi és Fia Orgonaépítők orgonáját a Bad Salgau-i, 1700-as években épült St. Antonius műemlék-templomban, amely nagyon jó kritikákat kapott.
A St. Antonius templomban már jó 15 évvel ezelőtt felvetődött egy új orgona építésének a gondolata. Sok kisebb-nagyobb adomány segítette, hogy az orgona építése elkezdődhessen, kórusok, zeneegyletek, szólisták és együttesek jótékonysági koncertekkel álltak e nemes ügy mellé. 2008 elejére 110 000 euró körüli adomány gyűlt össze, azonban ez az összeg nem volt elegendő a templomtér méreteihez illő orgonához; a megfelelő méretű hangszer ennek mintegy háromszorosába került volna. A meglévő összeg csak egy kb. 7 regiszteres kisorgona megépítésére lett volna elegendő, ez azonban nem sokkal különbözött volna a meglévő 4 regiszteres ládaorgonától, ezért más megoldást kerestek.
A plébánia és a bonni Klais cég között fennálló jó kapcsolat – amely a város másik templomának, a St. Johannis-templomnak nagyorgonáját építette – vezetett a megoldáshoz. Az interneten található egy használtorgona portál, ahol a már nem működő templomok hangszereit valamint magántulajdonban lévő orgonákat kínálnak megvételre, a Klais cég szakmai tanácsadással ebből a kínálatból segítette a megfelelő orgona kiválasztását (miután Ők ismerik a Váradi és fia céget).
Hugo Birkhofer, Volker Braig, Matthias und Stefan Burth egyházzenészek találták meg a neves magyar karmester és zeneszerző Bogár István (1937-2006) hagyatékában lévő hangszert. Az orgona az ő házában épült meg, mint a neves Váradi és Fia Orgonaépítők cég jubileumi hangszere, a cég 80 éves fennállásának alkalmából.
Az egyházzenészek az orgona összes részletét tanulmányozták: külső, méretek, diszpozíció (a regiszterek összessége), menzúrák (a sípok méretarányai, amelyek meghatározzák a hangzásképet az adott helyszínen).
2008 nyarán Budapestre repültek, hogy megtekintsék az orgonát a helyszínen. Játszottak rajta, kritikus füllel hallgatva, alaposan átvizsgálták a fa alkatrészeket, billentyűket, mechanikát, csavarokat, léceket, sípokat, csúszkákat, bőr alkatrészeket, traktúrát, mértek, fényképeztek, megvitatták a menzurálási és intonációs lehetőségeket.
A Váradi és Fia által épített más hangszereket is megtekintettek és játszottak rajtuk, így a pasaréti Ferences Templom orgonáját és budapesti Szent István Bazilika orgonáját is. Egy régi ismerős fogadta őket itt: Koloss István a Bazilika orgonistája, ő tervezte a Bogár István részére készült jubileumi orgona diszpozícióját.
Az utazást követően fotókat és számítógépes animációkat bocsátottak az egyházközségi tanács és az építési bizottság rendelkezésére, valamint szakvéleményeket is beszereztek.
Az egyházközségi tanács 2008. szeptember 17-én teljes egyetértésben határozott az orgona megrendeléséről, és mind a műemlékfelügyelet, mind az egyházmegye építési hivatala is engedélyt adott hozzá. Az orgona finanszírozása kizárólag adományokból történt.
Szinte a szerződés aláírásával egy időben kezdődött az orgona lebontása Magyarországon. 2009. január 26-án érkeztek meg az alkatrészek és elkezdődött a felépítés. Két hét múlva készen állt a magyar orgonaépítő alkotása.
Vélemények az új orgonáról
Stephan Burth: A St. Antonius templomban lévő Váradi-orgona egy „magyar hölgy”-ként vonult be Oberschwaben tartományba. Élénk és temperamentumos hangzással, tölti be a St. Antonius templom belső terét. Már kevés regiszterrel is képes betölteni a hangzás a templomteret, és választékát adja az életteli hangszíneknek.
A diszpozíció a francia klasszikus orgonaépítészet nyomát követi, ami a hangzás mellett a francia regiszternevekben is megmutatkozik. Az orgona sokoldalúan betöltheti szerepét a 2. vatikáni zsinat előírásai szerinti liturgiában, és lehetővé teszi a különböző korszakok orgonairodalmának az előadását.
Dr. Antonius Nerius: A hangszeren a kiváló kézműves minőség mind a felhasznált anyagokban, mind a kidolgozás gondosságában megmutatkozik.
A főmű hangzása méltóságteljesen tölti be a teret, anélkül, hogy erőszakossá válna.
Udo Rüdinger: Mivel az új hangszer mind diszpozícióját, mind kivitelezését tekintve nagyon közel áll az egyházmegyei orgonaszakértő 2004 évi, akkor még új hangszer építésére vonatkozó elvárásaihoz, így a hangszer beszerzését csak ajánlani tudom.
(Megjegyzés: Az orgonát már előzőleg vásárlás céljából 2008 tavaszán megtekintette Eberhard Schulz egyházmegyei orgonaszakértő (Stuttgart) és Konrad Mühleisen orgonaépítő, aki vezető orgonaépítő mestere volt a Művészetek Palotája orgonájának építésében. „Sajnos” a hangszer nem hozzájuk került, mert csak átépítéssel fért volna a kiszemelt templom kórusán. Több órás, igen részletes szakmai vizsgálat után Mühleisen kijelentette: „Ebben a minőségben mi nem tudtuk volna megépíteni ezt a hangszert”…)
Az orgona diszpozíciója
I. Főmű C-g’’’ |
Montre 8’ |
80 % ón |
Bourdon 8’ |
tölgyfa |
Montre 4’ |
80 % ón |
Flute conique 2’ |
70 % ón |
Plein Jeu 1 1/3’ 3 sor |
70 % ón |
Trompette 8’ |
50 % ón |
II. Pozitív C-g’’’ (redőnyben) |
Flute douce 8’ |
amerikai diófa |
Viole de Gambe 8’ |
50 % ón |
Flute á cheminée 4’ |
40 % ón |
Sesquialtera 2 2/3’ + 1 3/5’ 2 sor |
50 % ón |
Piccolo 2’ |
70 % ón |
Cymbale 1’ 3 sor |
70 % ón |
Cromorne 8’ |
réz |
Tremblant |
|
Pedál |
Soubbasse 16’ |
lucfenyő |
Octavbasse 8’ |
80 % ón |
Octavbasse 4’ |
tölgyfa |
Basson 16’ |
50 % ón |
Kopulák: I-II, I-Ped., II-Ped.
Mechanikus játszótraktúra
Mechanikus manuál- és pedálkopulák
Elektromos regisztertraktúra, 128 soros Setzer
Pisztonok: kopulák, Setzer előre és hátra léptetés, nulla, tutti
Orgonaház: önhordó masszív faszerkezet tölgyfából
A cikk a Keresztelő Szent János Katolikus Egyházközség (Bad Saulgau) nyomtatott kiadványa nyomán, valamint Váradi Istvántól kapott információk alapján készült.
További információk
- www.szon.de
- www.johannessaulgau.de
- www.orgel-information.de
|