A hónap műemléke

HEJŐCSABA ORGONÁI 2. A RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM ORGONÁJA

Szita Gyula görömbölyi plébános 1928-ban kereste meg az Angster-orgonagyárat, hogy a rossz állapotú, 80 éves Mezey-féle orgona helyett egy új orgonát készítsen a cég a hejőcsabai filiális templomba. Bár három terv is készült, de üzletkötésre nem került sor, és így Mezey hangszere szolgált a II. világháborúig Hejőcsabán. Ezt követően egy harmóniummal vezették az éneket a liturgikus eseményeken.

Az ezeréves altemplomra épült nevezetes feldebrői templom helyreállításakor 1975 és 84 között sor került a barokk karzat lebontására is. A feleslegessé vált Rieger-orgonát Ferencz József egri orgonaépítő telepítette át Feldebrőről Hejőcsabára.

Feldebrőn Eszterházy Károly püspök 1767. évi vizitációjakor egy tremolóval ellátott hétre¬giszteres orgona állt a temp¬lomban, és erre az orgonára vonatkoztatható az 1890. évi leltárkönyv-bejegyzés is: Egy rossz állapotban levő, hatváltozatú, egyszerű pedállal ellátott orgona, melynek sípjai részint nem szólnak, részint össze vannak horpadva, részint teljesen hiányoznak s fúvója is nagyon rossz.

Horváth Jenő lelkész 1891. március 10-én engedélyt kér az egri érsektől, hogy a régisége és rozzantsága miatt már javításra sem érdemes orgona helyébe tőkét kezdhessen el gyűjteni egy új orgona beszerzésére. 1895-ben rendezni kell az orgona ügyét is, mivel a Károlyi Mihály gróf kegyuraságához tartozó plébániatemplomot külsőleg-belsőleg felújítják.

Horváth Jenő lelkész felveszi a kapcsolatot a három ismert orgonagyárossal, a pécsi Angster Józseffel, a budapesti Országh Sándorral és Rieger testvérekkel, árajánlatot kérve közli velük a templom nagyságát. Angster a járulékos költségekkel 2200 forintot jelez a levelében az új orgona áraként, Országh Sándor pedig kettőezret. Így a lelkész a jägerndorfi Rieger testvérek ajánlatát és tervrajzát terjeszti be az érseknek, azzal a megjegyzéssel, hogy „ezen orgona, mely a külsö vázát leszámitva teljesen azonos az 1891-ik évben a kömlöi templom részére ugyanazon Rieger testvérek által készitett, minden tekintetben kitünő orgonával, teljesen felállitva, a csomagolást és vasuti szállitást is beleszámitva 1600 forintban kerülne.”

Az orgona árát a templompénztárból, a községi magtáralapból, adományokból, gróf Károlyi Gyuláné őexcellentiája beígért hozzájárulásából tervezi kifizetni a lelkész.

1895. nyarán a lelkész megköti a szerződést a „Rieger Testvérek templom és hangverseny-orgona építők”cég budapesti bizományosával a tíz zengő változatos, egy manuál és s egy pedálos és 3 gyüjtőpedálos, a mellvédben álló játszóasztalos orgona megépítésére. A novemberi átadás néhány hetet csúszik ugyan, de Advent utolsó vasárnapján a lelkész ünnepélyesen megáldja az új orgonát és 1895. Karácsonyán Erdős József kántortanító kántorságának 9-ik évében, amint ezt be is írja az orgonaszekrénybe, rendszeres használatba veszi az orgonát. Az egyházhatósági előírásoknak megfelelően Zsasskovszky Károly kanonok, az egri székesegyházi másodkarnagy, tanítóképezdei zenetanár januárban az orgona felülvizsgálatára érkezik. Jegyzőkönyvben rögzíti:
„ugy találtam: hogy a változatok nyolcz hangzó, és két Pedál mindenike saját válfajához megkivántató zöngjellemmel bír, a Soló változatok mint Gamba 8’, Salicionál 8’, Dolce 4’, oly gyönyörködtető s kitünően kedves hangoztatást adnak, minőt csak egy, − a maga szakmájában minden tekintetben jártas és tapasztalt Orgona építészek képesek egy ércz vagy fa sípból előidézni. Az Orgona összes változata meglepő erőt s hangtömeget fejt ki. A czin és a fa anyag szilárd készülékű. A gépezet minden részében szilárd és művészi kivitelű. A szélládák és széltőkék szilárd készülékűek. A játék asztal izlésteljes és a legnagyobb csinnal van kiállitva, ugy szintén a változatok huzonnyai könnyen és szabatosan kezelhetök. A mellék lábnyommantyúk; mint forte, Mezzo-forte, és PedalCoppel, mely az Orgonát egészben vagy részben minden huzony kihuzása nélkül azonnal hangzásba hozza, igen könnyen kezelhető és czéljának megfelelőleg bámulatos gyorsasággal működik. A billentyűzet (Claviatura) igen könnyen jár, ha mindjárt az egész Orgona használtatik is. A Szélvezetés mely egy lábnyommantyú által idéztetik elő; egy gyüjtő, és töltő fúvóból áll, óra szerkezettel ellátva igen kitartó, és bőséges szelet szolgáltat. Az Orgona Corpusa csinos és izléses kivitelű.”

A dicséretes jegyzőkönyv után az orgona ára végleg kifizettetik, az utolsó részletet a templomkert és a temető kiöregedett és elszáradt, majd kivágott fáiért kapott ellenérték fedezi.

A későbbi évtizedekben az orgonát a szükség szerint tisztítják, hangolják, intonálják.

1918-ban Schick Emil lelkész kéri az egri érseket, hogy a folyó évi augusztus hó 6-án a feldebrői templom orgonájából elrequirált 56.50 kg súlyú 23 ón sípért a Magyar Szent Korona Országainak Fémközpontja R. T.-tól kapott 1040 korona 50 fillér ellenértéket a feldebrői orgona javára kegyesen tőkésittetni méltóztassék.

A Feldebrőről Hejőcsabára telepített Rieger-orgona billentyűzet feletti zománctábláján szereplő 497-es szám a cég sziléziai központjában számozásra került opusz-számot jelöli.

Hejőcsabán az alacsonyabb belmagasság miatt meg kellett válni a historizáló orgonaház csúcsfaragványaitól.

A hangszer játszó-és regisztetraktúrája mechanikus. Szélláda-típusa kúpszelepes. Diszpozíciója: Manuál: Bourdon 16’ Gedeckt 8’ kombinált Principal 8’ Octave 4’ kombinált Gamba 8’ Salicional 8’ Dolce 4’ kombinált Mixtur 3 x (2 ⅔’ + 2’ + 1 /⅓’) Pedál: Subbass 16’ Octavbass 8’ kombinált Lábkapcsolók: PedalCoppel, Mezzoforte, Forte. Hangterjedelem a manuálban: C-f3, a pedálban: C-d1.

Az orgona szélellátását a manuál-szélláda alá helyezett merítővel ellátott ládafúvó biztosítja.
Az orgonaház oldalán szélnyomás-jelző mutatta a taposó személynek a szél mennyiségét, Hejőcsabán a karzat pódiumrendszere miatt a taposórúd lekerült az orgonaházról.

A kisebb változtatásokkal együtt az orgona eredeti állapotúnak tekinthető. Az egymanuálos tíz-, ebből négy kombinált regiszteres orgona igényesen, kiváló konstrukcióban megépített hangszerünk, a Rieger Testvérek korai orgonaépítő korszakának magas színvonalát tükrözi.

Hajdók Judit

Forrás: Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2009. március VI. évfolyam, 3. szám

http://www.koh.hu/tartalom.php?idt=20090119112043